rex, egis, hn. [rego]

1) király: regem aliquem apellare, valakinek királyi czimet adni; gyakran többesben királyi család (post reges exactos) és küln. a királyi herczegek, királyfiak. E szó a köztársaság idejében római viszonyokra alkalmazva mindig a kényúr, bitorló és zsarnok gyűlöletes mellékfogalmával járt; kivéve mint némely papi személyek czime, küln. r. sacrificulus v. sacrorum, ki azokat az áldozatokat végezte, melyeket azelőtt a királyok szoktak volt végezni.

2) átv. ért. A) (költ.) átalán uralkodó, úr, előljáró s több efféle: r. divum hominumque, Jupiter; r. Stygius, Pluto; az oroszlányt az állatok, a sasot a madarak királyának mondják; r. convivii; r. (pueritiae) tanító, nevelő. Még mint tiszteletczim pl. Aeneas-ról. B) átalán előkelő, gazdag; gyakran védő, pártfogó a cliens-sel szemben. C) mint mn. uralkodó, populus late r.

3) mint római melléknév a gens Marcia-ban.