[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

revocatio, onis, nn. [revoco]

1) visszahivás, a bello; átv. ért. t. revocationes lunae a sole, eltávozások; képben: r. ad contemplandas voluptates (ellent. avocatio a cogitanda molestia) a figyelem oda irányozása, az ész oda térítése.

2) mint szónoki alakzat, egy szó nyomatékos ismétlése, azért hogy valami további észrevételt lehessen hozzá kötni. Cic. de or. 3, 54, 206.

||3) jogtud. msz. revocatio domum, hazájabeli biróságra hivatkozás, hazájából távollevő embernek abbeli joga, hogy ellene indított per elintézésének hazájabeli biróságra ruházását követelheti.