resupino, 1.

1) hátra görbít, hajt, hátra fektet: r. collum, resupinatus, hanyatt fekvő, r. valvas, feltör, -szakaszt; r. aliquem, a) hanyatt földhöz vág; b) eszközli, hogy fővel hátra fordul és hátra néz; c) átv. ért. eszközli, hogy valaki fejét keményen hátra veti (quid te tantopere resupinat, mi tesz oly kevéllyé?); resupinatus (részegség miatt) földön elnyult.