respiratio, onis, nn. [respiro]
1) lélekzés, lélekzetvétel.
2) lélekzés, lélekzetvétel dolog s több efféle közben, szünet, nyugvás, pihenés: pugnabant sine r.
*3) kigőzölgés, aquarum. Cic. nat. deor. 2, 27.