resolutio, onis, nn. [resolvo]
(újk.) feloldás, megoldás. Innen ||átv. ért. a) egységekre v. részekre bontás; b) bomlás, mint kóros állapot, elgyengülés, ellankadás, megbénulás, nervorum, maxillarum, ventris, gyengeség, alvi, hasmenés; c) jogtud. ügylet felbontása, megsemmisítése.