2. repulsus, us, hn. [repello]
(költ. és újk. többnyire e. hat. e.) visszavetés, visszaverés, visszaütődés, -verődés pl. világosságé: r. scopulorum, a sziklákról való viszhang; r. dentium, csattogás, vaczogás, egymáshoz ütődés.