repulsa, ae, nn. [repello 3. B.]

1) közigazgatási msz., elutasítás, hátratétel hivatalkeresésben, el nem sült, nem sikerült hivatalkérés v. -keresés: ferre (referre, ritkán accipere) repulsam, elmellőztetni, elugratni: dolor repulsae, nem sikerült hivatalkeresésért; r. Aedilicia, dilisseg után való járásban elbukás, elesés.

2) (költ. és újk.) A) átalán tagadó felelet v. válasz, sikeretlen kérés. B) haszontalan fáradozás, igyekezet: in tristitiam ira post r. revolvitur, ha nem lett sikere törekvésének, ha nem tudta boszuját tölteni.