repetitio, onis, nn. [repeto]

1) sajátl. visszakövetelés; innen jogtud. a visszakövetelés joga, habere repetitionem.

2) ismétlés, küln. mint szónoklati msz. = anafora, szónoklati alakzat, ugyanazon szó ismétlése több mondat elején: vagy = epanalhyis, egyszeri ismétlése ugyanazon szónak, fogalomnak v. eszmének.

3) időben: visszafelé számítás.

4) visszatérés, domum.