reliquiae, arum, nn. t. [relinquo]

megmaradt, maradék, maradvány, copiarum, familiae, cibi, pristinae fortunae, seregből, családból s több efféléből, rr. alicuius, hamva stb. valamely hullának; küln. egyh. vértanu teteme, csontjai, hamvai, ellenben rr. Danaum, a mit a D. magok után hátra hagytak, rr. avi, a nagyatyától hátra hagyott maradék (háboru); küln. el nem égetett része az áldozati baromnak (l. exta); még Sen. const. sap. 13, 2. üríték; (újk.) e. is: converritor pridianae reliquiae: (költ.) így is: relliquiae.