quam, ih.

I. kérd. kérdésben és felkiáltásban, hogy, hogyan, mennyire: quam sint morosi, intelligis; q. cupiunt laudari! q. nihil praetermittis, hogy nem mulasztasz el semmit!

II. viszh.

1) tam felelvén meg neki, akár úgy, hogy valósággal ott áll, akár pedig könnyen felérthető a beszéd folyamából, mint, a hogy: non tam facile q. tu arbitraris; homo non, q. isti sunt, gloriosus, nem oly hiu, mint ezek itt; mors q. acerba tam tristis, oly szomorú mint keserű. Innen A) ff. mellett possum igével vagy a nélkül, a legfelső fokot jelölvén (vesd ö. possum); gratias q. maximas egit; q. primum, lehető leghamarább, minél előbb lehet. B) (ősk. és újk.) ff. és kf. Mellett, mennél, annál: q. paucissimos reliqueris, tam optimi fiunt, mennél kevesebbet hagysz hátra, annál jobbak lesznek; magis q. id reputo, tam magis uror, mennél tovább fontolgatom, annál inkább föllobbanok. Némelykor az egyik kf.-ot jelölő magis, néha tam marad el; néha tam helyett tanto is áll, úgy néha quam helyett quantus áll, tantus felelvén meg neki.

2) hasonlításban: A) tulajdonképpi kf. után, mint: is major est quam tu. Néha alapfoku melléknév után is előfordul, mikor magis kipótolandó: tacita bona (e helyett, melior) est mulior q. loquens; claris (e helyett magis claris etc.) majoribus quam vetustis. Igy más szók mellett is: pacem q. (e helyett potius v. magis) bellum probabam. B) hasonlító fogalmú más szók mellett is: a) secus, alius után, és tagadólag a gyakoribb nisi helyett; b) supra; ultra után, több mint; c) multiplex q. pro numero, sokkal nagyobb, mint a szám után várni lehetett; dimidium tributi q. quod etc., azon adó felét, melyet stb.; haud centesimam partem q. quod etc., abból, a mi stb. Néha itt is kimarad a hasonlító szó, pl. alius: ne quis Asiae rex sit q. ille, más valaki mint ő; d) contra q. dixerat, annak ellenében a mit ő mondott, másként mint ő mondotta; e) aeque q., abban a mértékben mint, éppen annyira mint; f) tyrannus q. qui unquam saevissimus, oly kegyetlen, a milyen valaki csak lehetett; g) néha e helyett quam si: haud secus q. inhorreret acies, mintha. C) gyakran időt határoz, küln. ante, és post után, hogy, miután vagy előbb mint, éppen így postridie és pridie mellett, és a hol e szók egyike hiányzik: die tertio q. venerat.

3) (tsz.) egy megelőző igehatározó erősbítésére, igen: nimis q., valde q., mire q.