quaestorius, mn. [quaestor]

quoestorhoz való, illő, guaestori: aetas q., a kor, melyben valaki quoestor lehetett; scriptus q., quoestor melletti irnoki szolgálat; scelus q., melyet quoestor követett el; porta q., az a kapu a táborban, melyhez közel volt a q. sátra. Innen fn. quaestorium, ii, kn.: A) quoestor sátra a táborban. B) quoestor lakása a provinciában; és quaestorius, ii, hn. quoestorságot viselt, quoestori rangú férfi.