putidus, mn. kf. és ff. [puteo]

1) torha, rothadásba ment, elrothadt, innen büdös, caro, uva. Innen átv. ért. emberről és állatról elhervadt, elcsigázott, görhes, vén, erőtelen, vir, femina.

2) átv. ért. A) unalmas, kellemetlen, molestus et p. B) erőtetett, gyalárd (pedans), émelygős, oratio, sonus vocis, orator.