purus, mn. kf. és ff.

1) tiszta, minden piszoktól és mocsoktól vagy egyéb elegyítéstől ment, csupa, merő stb.: p. supellex, manus, domus; p. aqua, tiszta, nem zavaros vagy nem vegyített; p. dies, clum, tiszta, felleg nélkül valo, éppen így (költ.) purum mint fn. tiszta ég, derü; p. campus, nyilt (minden bokor vagy halom nélkül stb.), hasta, vas nélkül, toga, biborszegély nélkül; p. locus, be nem épített, szabad, parma, jelkép nélkül, minden czifraság nélkül, éppen így p. argentum, minden dombormű nélkül, genae, szakálltalan. Innen A) szellemi tárgyakról: a) szeplőtelen, ártatlan, tiszta, becsületes s több efféle, animus; purus sceleris, tiszta a vétektől; küln. szűz. b) familia p., nem gyászoló. c) hibátlan, hiba nélkül való, oratio, sermo. d) egyszerü, czifraság nélkül való, sermo p. et dilucidus; genus dicendi p. et candidum. B) mint nyereség tiszta, purum tiszta nyereség (leszámítva a költséget): quid puri ac reliqui ad dominos pervenire possit.

2) (költ.) tisztító, sulphur.

3) vallásos értelemben tiszta, minden fertőzéstől, szentségtelenségtől ment, locus, a melyre emberi láb még nem lépett, küln. gyásztól megtisztult; ellenben || jogtudóknál profanus, nem szentelt, locus.

4) jogt. msz. tiszta feltétlen, kifogást nem engedő, világos, egyszerü stb. judicium, causa; p. et directa libertas.