||purgatorius, mn. [purgator]

1) tisztító, medicamentum, hashajtó; fn. purgatoria, orum, kn. takarító (hashajtó) szerek.

2) átv. ért. bűntől, hibától tisztító, engesztelő, virtutes, pnae; sacrum, engesztelő áldozat; ignis, tisztító tűz.