punctum, i, kn. [purigo]

sajátl. szúrt, szúrással csinált kis folt, pont. Küln. A) égetéssel vagy bepettyegetéssel csinált bab, folt. B) pont, szem, pl. koczkán. C) választógyülésen, azon pont, melyet minden jelöltnek neve után annyiszor jegyeztek föl a viasztáblán ― melyen minden jelölt neve fel volt írva ― a hányszor az ő neve előfordult; innen, szavazat, javára eső szózat: omne tulit p., minden szózatot megnyert, átv. ért. = köz dicséretet arat. D) mathematikai pont, mint a legparányibb (sajátlag semmi) kiterjedés jelképe. Innen p. temporis (horae, diei), pillanat, perczenet. E) szúrással. v. fúrással csinált lyuk, kis nyilás; küln msz. a vízépítészetben, a vezető csőbe csinált kifolyó lyuk, és innen névk. mint mérték, az ily nyiláson egy napon kifolyó vízmennyiség, egy pontnyi víz; is qui appellabatur a punctis, a ki ezeket ellenőrizte. F) egy kevés, egy szikra, egy pontnyi, p. lapidis.