pulvinus, i, hn.

1) vánkos, párna, ülni vagy reá feküdni.

2) ágyás, kerten vagy mezőn veteményes ágy, átalán minden hasonló emelkedés v. töltés. Küln. a) téglából rakott ponkok a falak mellett a csűrben. b) zátony a tengerben. c) bányakőből és porondból feltöltött talpazat a vízben, oda építendő pillér számára. d) egy kimagasló része a catapultának, «párnafa».