pudor, oris, hn. [pudet]

1) szeméremérzés, szemérem, szégyenlés, szemérmetesség, szemérmes tartózkodás és szerénység, szégyenlős zavar, zavarodás, néha szégyenlős félénkség, vagy éppen csak tisztességtudás, tiszteletteljes figyelem mások irányában, tisztesség, becsület stb. (minden tekintetben, vesd ö. pudicitia): p. paupertatis, szegénységeért; facere pudorem rei alicuius, azt cselekedni, hogy az ember valamiért szégyelje magát; p. patris, atya előtt, apa irányában; pudor est referre, szégyenlem elbeszélni. Innen

2) becsületszeretet, lelkiismeretesség; gyakran küln. katonáról becsületérzés, becsület.

3) szégyen, gyalázat: hoc tibi pudori est, szégyenedre van.

4) névk. tisztelet, a melyben valaki áll, jó hirnév.

5) (költ.) szégyenpir és pirulás átalán. ||6) szeméremtest.