prudens, tis, mn. kf. és ff. [e helyett

providens] előrelátó, innen

1) tudó, tudva, szándékos: prudens illud feci; sciens et p.

2) belátó, értelmes, okos, küln. élelmes, eszélyes: p. orator, homo; p. consilium; p. in jure civili, in respondendo, in disserendo; p. ad consilia.

3) valamiben jártas, valamit jól értő, ismerő: p. rei militaris; p. locorum, a hellyel ismeretes; fn. p. juris v. juris pr. jogtudós.