protinus, ih. [protenus]

1) előre, tovább, pergere.

2) (költ. és újk.) folytonos kiterjedésről térben, megszakadás nélkül következve, összefüggve: quum p. utraque tellus una foret; p. deinde ab Oceano Rugii; p. pratum.

3) egymásból folyó idősorról: A) egyfolytában, folyvást, szakadatlanul; hasta fugit p.; felix si p. illum nocti aequasset diem. B) mindjárt, legott, helyben: p. hostes fugerunt; p. ab, mindjárt azután, p. de via, mindjárt (hogy) az útról (megérkezett). Innen p. ut (quam, quum, atque), mihelyt, a hogy.