prospero, 1. [prosper]
boldoggá tesz, valaminek jó sikert, kedvező eredményt eszközöl, jó foganatot ad: dii pp. consilia mea reipublicae; önállóan p. alicui, valakinek szerencsét hoz, boldoggá teszi; (Pl.) p. tibi hanc veniam, boldoggá teszlek ezen engedelemmel; ||deus prosperatus, kegyessé, kedvezővé tett.