1. prorsus, mn. [proversus]

1) előre fordult, egyenesen előre irányult (ellent. transvorsus); prorsi limites, nyugatról keletre menő (ellent. transvorsi ll., az északról délre menők); fn. Prorsa, ae, nn. az egyenes, fővel való születés istensége (ellent. Postvorta).

2) átv. ért. beszédről: egyenesen, simán haladó, kötetlen, ellentétben a verssel; prorsa et vorsa facundia, kötetlen beszédben és versben.