pronuncio, 1.

1) nyilvánosan és hivatalosan kihirdet, közhirré tesz, köztudomásra juttat, közzé tesz, legem, nomina victorum; p. prlium in posterum diem, más napra ütközetet hirdet; p. ut (ne), rendeletet hirdet ki hogy stb. Küln. A) nyilvánosan megigér, hirdetés útján igér, pecuniam v. praemia militi, numos in tribus, populo munus. B) rem p. in venundando, az eladási hirdetésben említi a dolgot. C) judex p., határozatot, itéletet mond, így is p. sententiam. Innen átalán, valamit valakinek mond, nyilvánít, p. uxorem igenuam. D) p. sententias, a consulról, ki a senatorok véleményét újból elmondta vagy előadta, hogy a szerint szózatolhassanak. E) tisztviselők választása alkalmával, kikiált, aliquem praetorem etc., valakit praetornak stb. kikiált.

2) hangosan mond, kijelent, aliquid, castra jam esse capta. Küln. A) beszél, elbeszél, quae gesta sunt. B) elmond, elszaval, multos versus.

3) (újk.) szótagot kellő hangnyomattal mond ki.