promus, mn. [promo]

gsz. a kiadáshoz, kiszolgáltatáshoz tartozó, ezért: cella pr., éléstár, készlettár; többnyire fn. A) promus, i, hn. ételek és italok kiszolgáltatója az éléskamrából, sáfár (rabszolga): átv. ért. ego sum p. pectori meo, magam vagyok saját szivem megőrzője. Küln. condus promus, számtartó, a háztartás főfelügyelője, főkonyhamester. ||B) proma, ae, nn. és promum, i, kn. készlettár, éléstár.