prolixus, mn. [prolaxus]
1) bő, jó hosszú, terjedelmes, cauda, corpus; p. ictus, hosszú hajítás.
2) átv. ért. A) (újk.) fogalomról v. szóról, sokat magában foglaló. B) jól menő, haladó, szerencsés. C) szíves, kész, hajlandó, animus; p. in aliquem, kedvező jó indulatu, pártoló.