prohibeo, 2. [prohabeo]

1) eltart (valamitől), távoltart, visszatart: p. praedones ab insula, vim hostium ab oppidis, elhárít, eltartóztat; p. exercitum itinere, visszatartóztatja a serget az elindulástól. Innen megváltoztatott mondatszerkezettel, megvéd, megoltalmaz, biztosít, rempublicam a tali periculo, cives calamitate, oly veszély ellen, szerencsétlenségtől; (Pl.) p. aliquem aliquid, valamitől megőriz.

2) megakadályoz, akadályoz: p. aliquem abire, peregrinos urbibus uti, prohibeor delectum habere, megakadályoznak; p. ne id fiat, hiems p. quominus etc.; dii prohibeant (ut etc.) attól őrizzenek meg az istenek! (ritkán) p. aliquem aliquid, valakit valamiben; p. conatus alicuius, p. aditum.

3) megtilt, eltilt, nem enged: lex p. aliquid (ellentét: imperare); orator prohibetur abire, meg van tiltva.