1. profligo, 1. [2. profligo ]
sajátlag előtaszít,
1) csaknem végrehajt, csaknem elválásig v. eldölésig visz, elkészít, eldönt, elhatároz: bellum profligatum is confecit; p. quaestionem; res est profligata.
2) lever, földhöz üt, teljesen meggyőz, copias hostium, classem. Innen átv. ért. = semmivé tesz, elpusztít, tantas copias, rem publicam.