profiteor, fessus, álszenv. 2.

1) szabadon kimond, nyilvánít (vesd ö. confiteor): p. aliquid; p. se nullum periculum recusare; p. de re aliqua; p. se legatum, követnek mondja magát, még p. se consultum (törvénytudónak) esse. Innen küln. A) valami tudományt v. műveszetet vall nyilatkozik, hogy azt űzi és abban mint tanító föllépni tud vagy akar: p. jus, philosophiam, törvénytudónak, bölcsésznek hirdeti magát. Innen (újk.) önállóan p. köztanító, tanár (vagyok stb.) B) valamit igér, reméltet, megigér: p. operam suam; p. se ad colloquium venturum esse; p. indicium, nyilvánítja, hogy feljelentést akar tenni.

2) nevét, vagyonát v. értékét, keresetét, üzletét stb. hivatalosan feladja, bevallja, bejelenti: aratores pp. jugera sationum suarum; küln. adó v. illeték alá tartozó tárgyat a vámszedő hivatalnoknál vagy a közjövedelmek haszonbérlőjénél bevall; p. nomen és csupán p., hadi szolgálatra jelenti magát, katonának iratja be magát; átv. ért. nomen in his p., azok közé számítja magát.

3) (költ. és újk.) r. mint szenv. mn. megengedett, elfogadott, ismert; vagy bevallott nyilván való, kétségtelen, ex professo, mint ih nyilván.