[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

profanus, mn. [profanum]

1) sajátlag, szentelt környéken kivül fekvő, nem szent, nem szentelt, locus, res. Küln. személyről isteni szolgálatba nem beavatott, avatatlan, vulgus; procul este profani!

2) (költ. és újk.) istentelen, elvetemült.

3) (költ.) veszélyt jósló, bubo. Innen fn. profanum, i, kn. a) nem szent, közhasználatra való tárgy. b) (újk.) istentelenség, gyalázatosság, bellorum civilium.