[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

procursio, onis, nn. [procurro]

(újk.) *1) előfutás, szónokról, a ki a beszéd hevében hirtelen közeledik a hallgatósághoz, Quint. 11, 3, 125; innen mint hsz. előnyomulás. *2) kicsapongás, eltérés a beszédben a felvett tárgytól. Quint. 4, 3, 9.