procinctus, us, hn. [procingo]

1) sajátlag öv, csak e kapcsolatban in procinctu, harczkészen, harczra készülőben, stare; esse; testamentum in p. facere, mikor valaki készen van hogy harczra induljon (ütközet előtt): átv. ért. habere aliquid in p., készen tartani. ||

2) kerítés, e procintu ejicere, a kerített helyből kiűzni.