privo, 1.
valakit valamitől elkülönít, elválaszt,
1) valami jótól megfoszt, p. aliquem vita, oculis, somno.
2) valami bajtól, rosztól, megszabadít, megment, p. aliquem exilio, injuria. Innen r.: privans, tis, mint kn. fn. Cic. top. 48 ajánlott fordítása ennek: sterhtikon, szószerkezettel nyert ellentét, a mikor valamely szó eleibe oly szócska járul, a mely jelentését éppen ellenkezőre változtatja (pl. dignus, indignus, a hol az «in» a privans).