privatim, ih. [privatus]

1) magánosan, csak egyént illetve, nem közügyet, magán viszonyban, magán ügyben, (maga) saját ügyében vagy dolgában, (maga) saját nevében, maga személyeért stb.: p. alicui rem mandare; p. et publice.

2) (ritkán) otthon, oda haza, p. se tenere.

3) (újk.) külön, magára.