priscus, mn. [rokon ezekkel: prior, primus ]

régi, régi időbeli (valami tiszteletre méltónak mellékfogalmával, vesd ö. antiquus, vetus), hajdankorból való és ahhoz tartozó, hajdankori, homines, literae, mos. Innen A) (költ.) előbbi, előbbeni. B) (költ.) régi szokás szerint szigoru, komoly.