prehenso v. prenso, 1. [prehendo]

1) fog, megragad, fastigia dextris; p. manus alicuius.

2) valakit megfog, hogy vele beszéljen, tőle valamit kérjen, valamit megköszönjön stb.: p. amicos, patres.

3) (többnyire önállóan) küln. hivatalt keresőkről, kik járáskelésökben (ambitio) az emberek kezeit megragadták és megszorították, hogy magoknak megnyerjék, tehát, hivatalt keres, hivatal után jár.