praerogativus, mn. [praerogo]

szózatáért legelőször megkérdezett, csak mint közigazgatási msz., centuria v. tribus p., Centuria (vagy Tribus), mely a Comitiumokban sors szerint először szózatolt; a többi Centuria-k (vagy Tribus-ok) rendesen ezt az először megkérdezettet követték s azon értelemben szavaztak. Rendesen mint fn. va, ae, nn. = A) az első Centuria szavazásának eredménye, előválasztás. B) a Comitium-okon kivül is, előválasztás, előleges szózatolás vagy választás: urbana comitia sequuntur praerogativam comitiorum militarium. C) jel, jelenség, előjel, előjelenség, triumphi. D) átv. ért. (újk.) átalán, elsőség, előjog, kiváltság.