praeluceo, etc. 2. k. (újk. )
1) elővilágít: átv. ért. amicitia bona spe praeluceat; küln. = valaki előtt világít, világot visz v. tart valaki előtt, servus qui p.
2) átv. ért. p. = túlragyog, felülmul, alicui.
3) (újk.) erősen világít.