praejudicium, ii, kn.

1) előleges itélet, előleges és elébe vágó elhatározás, mely egy későbbi elhatározásnak ugyanazon vagy más hasonló esetben mintául szolgálhat v. kell, hogy szolgáljon: damnatus erat jam duobus pp. Innen nem törvényes nyelven, előre való elhatározás, előitélet: praejudicium afferre tantae rei, oly fontos ügyet előre elhatározni, annak elhatározásába bele vágni. Innen névk. előleges itéletre czélzó kereset, actio praejudicialis.

2) előzmény, a mennyiben a szerint lehet itélni a következésről, eldöntő és mértékadó példa, intés stb.: p. vestri facti, következtetés, melyet a ti cselekedetökből húzni lehet, véleménynyilatkozat, mely abban van; pp. belli Africi, az afrikai háboru eseményei, melyekből gyanítni lehetett, mi fog történni azután; quaestor ejus arreptus est in praejudicium, quaestorát bevádolták, úgy hogy megérthette, hogy a sor majd rá következik.

3) (újk.) kar, rövidség, hátramaradás, quaerere p. in aliquem.