[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

praedicator, oris, hn. [praedico]

1) (újk.) hirdető, közkikiáltó. ||

2) átv. ért. egyh. az evangelium hirdetője.

3) jelentősbben: a ki valamit magasztalva v. dicsérve említ, dicsszónok, feldicsérő, felmagasztaló.