prae,

I. ej. hat. esettel

1) térben előtt: p. se armentum agere; p. manu (ősk.) kéznél. Innen átv. ért. A) p. se ferre nyilván mutatni, kitüntetni, nyilvánítni, fitogtatni stb. (l. fero II. 3) B) (költ.) elsőséget jelölve, előtt, felett, unus p. omnibus.

2) ellentétet vagy összehasonlítást jelölve, összehasonlítva -val, -vel, -hoz, -hez képest: tu beatus es p. omnibus.

3) küln. tagadó mondatokban akadályozó v. gátoló okot jelölve, -tól, -től, -ban, -ben, miatt: p. lacrimis loqui non possum; p. laetitia; vix p. strepitu lex audita est.

II. ih.

1) elől, előre: ire p.

2) (ősk. és újk.) e kapcsolatokban praequam v. praeut, összehasonlítva azzal, hogy stb.: nihil hoc est p. alios sumptus facit.