1. potior, álszenv. 4. [potis]

1) valaminek birtokába helyezi v. teszi magát, valamihez jut, valamit elnyer, megnyer, hatalmába ejt, magáévá tesz, elfoglal: p. imperio, victoria, castris, praeda; p. rerum, elfoglalja a legfőbb hatalmat, főhatalomra tesz szert, azt megnyeri, éppen így p. regni, urbis; (ritkán) p. summam imperii, urbem, a város fölött való uralkodást; spes castrorum potiendorum; p. monte, fölmegy, campo (költ.) eljut, eléri.

2) valaminek birtokában van, valamit v. valamivel bir: p. voluptatibus, élvez, mari, parancsol, v. úr a tengeren, p. rerum, a leghatalmasb, a hatalommal bir; (ősk.) p. gaudia, élvez.