potens, tis, mn. kf. és ff. [possum]

1) önállóan: erős, hatalmas, tehetős, civitas, urbs, rex; pp. arma, argumenta, erős, nagy. Innen (költ.) herba p., erős, hathatós (gyógyító, orvosi v. csudatevő); p. ad ea obtinenda, ad animum ejus, nagy befolyásu, hatásu -ra, -re.

2) hatalmas valamire valamit megtehető, tudó: potens efficiendi quae velit; p. regni, kormányozni, uralkodni, éppen így p. fugae, futni v. szaladni, p. pugnae, harczbiró.

3) valamivel biró, -nak, -nek ura, -on, -en uralkodó, valamit hatalmában tartó: p. urbis, ura a városnak, a ki a városról szabadon rendelkezik, diva p. Cypri, Cyprus uralkodónője; p. sui v. mentis, maga ura, eszén levő, de így is p. sui maga ura, független, v. magának parancsoló, mértékletes; p. consilii, önelhatározásának ura ki el tudja magát határozni; p. imperii, a ki tud parancsolni, kinek a katonák engedelmeskednek.

4) (többnyire költ és újk.) a ki valamit el- v. megnyert, valamihez jutott. A) p. ingenti praeda, nagy zsákmányhoz jutott. B) valamivel elégedett, p. parvis, kevéssel megelégedő. C) p. voti, kinek óhajtása, kivánsága teljesült, pacis, ki a békét megérte; p. jussi, ki a parancsot teljesítette.