postfuturus, mn.

ezután v. azután leendő; fn. postfuturi, orum, hn. a még nem születtek, az utókorbeliek; és postfuturum, i, kn. a későbbi jövendő; postfuturi aestimatio (ujabb kiadásokban két szónak irva így: post futuri aest.), az a képzelet, hogy jövő élet (a halál után) van v. lesz.