portentum, i, kn. [portendo]

csoda, természetfölötti és rendkivüli jelenség, csodajel (vesd ö. omen, augurium). Innen A) (költ.) dira pp., irtózatos szörnyetegek, szörnyek, rémek, rémségek. B) átv. ért. a) ártalmas v. veszedelmes és igen hatalmas emberről v. szörnyről, Clodius p. reipublicae. b) ábrándos és kalandos képzelődések, ptarum et pictorum pp.