pollex, icis, hn. [polleo, «erős» ]
1) hüvelyk; így is p. digitus; premere és vertere pollicem gladiatornak megkegyelmezni vagy parancsolni, hogy hagyja magát megölni; utroque p. laudare igen nagyon.
2) a nagy lábujj.
3) átv. ért. gsz. csap a) szőlőtőn; b) fatörzsökön.