†podium, ii, kn. [= podion ]

átalán emelkedett hely, innen A) gsz. átalán emelvény, latinul: suggestus, padszerü állás a méhkasok számára, hordók alá való ászok. B) folyó talpazat, a melyen oszlopsor áll, küln. az «orchestra» előterén. C) lépcsőformán emelkedő falvédpárkányzat a lakszobák falainak alján. D) a circust vagy amphitheatrumot kerítő falon terrasz formálag emelkedő s a vad állatok ellen mellvédfallal s több effélével védett pártázat, erkély, hol a játékrendezők más előkelőkkel, jelesen pedig a császár ültek, ||így is: podius, ii, hn.