plus, pluris, mn. e. kn. (kf. ennek: multum )

1) fn. több (nagyobb mennyiség, vesd ö. magis): multo p., sokkal több; quod plus est, a mi több; p. valere; p. pecuniae, hostium, több pénz, több ellenség; p. animi, több bátorság; pluris emere stb., drágábban, nagyobb áron, esse pluris, többet érni, pluris facere, többre becsülni. Küln. szám előtt plus (változatlanul) több mint, felül: non p. quam quatuor millia effagerunt, nem több mint; p. septingenti capti sunt, több mint hétszáz, hétszáznál többen; parte p. dimidia auctus, felénél többel, p. unus rex, több mint egy király, egy királynál több; nunquam p. triduo Romae fuit, három napnál tovább; uno p. Etruscorum cecidit, eggyel több esett el az etruriaiak közül.

2) igehatározóilag (azonban mégis sajátlag tárgye., a mely azt jelöli, hogy a vele összekapcsolt szó értelme mennyire terjed) többet: A) igék mellett, p. nocere, diligere. B) mikor azt mondja hogy valami több, mint a mennyit a használt szó jelent: animus p. quam fraternus, több mint testvéri.