plumbeus, mn. [plumbum]

a mi ólomból van, ólomból való, vas; numus p. = rosz, csekély, hitvány; és fn. plumbei, orum, hn. ólompénz; fn. a) plumbea, ae, nn. ólomgolyó; b) plumbeum, i, kn. ólomedény. Innen A) átv. ért. (költ.) nehéz, súlyos, alkalmatlan, nyomasztó, Auster, ira, erős, kemény. B) életlen, tompa, pugio, gladius. Innen átv. ért. a tompa eszű, buta, ostoba, értetlen, nisi plane pp. sumus in physicis. C) érzéketlen, érzéstelen, cor. D) hitvány, rosz, carmina, vina.