ploro, 1. [ettől fleo, mint porto ettől fero ]

1) sajátl. (ősk.) kiált, kiabál; innen küln. fájdalmában v. bujában kiáltva panaszkodik, bőgve sír, jajveszékel, jajgat, hangosan sir (vesd ö. fleo, lacrimo).

2) cs. (költ.) megsirat, hangosan sirat, turpe commissum, aliquid fieri.