[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

plango, nxi, nctum, 3. [plhssw ] (költ. és újk. )

1) ver, csapkod, küln. zajjal: fluctus p. saxa; p. terram vertice; mint álszenv. is plangitur (elfogott madárról), vergődik, csapkod szárnyaival.

2) küln. (és így álszenv. is plangor) keservben, a test valamely részére, küln. mellre v. karra üt: p. pectora, lacertos. Innen valakit jajszóval sirat, valakit hangosan gyászol, aliquem; agmina plangentia, siránkozó csapatok.