2. plaga, ae, nn. [plax ]
1) (többnyire költ. és újk.) táj, tájék, környék, vidék: p. aetheria, levegő, quatuor pp., a négy földöv vagy égalj.
2) vadászháló (hajtóvadászaton, nagyobb állatok fogására, vesd ö. rete és cassis); átv. ért. tőr, csel, kelepcze vagy baj, melybe valakit bekerítnek, pl. álokoskodás stb.